2004. június 24-én született Székesfehérváron Menyhárt Zsombor, aki 2018-ban tagja volt a Vidi U14-es magyar bajnok csapatának. 2020 augusztusában, mindösszesen 16 évesen mutatkozott be a Vidi II NB III-as csapatában az akkori szezonnyitó bajnokin, a Veszprém - Vidi II meccsen. Tavaly még főleg az U17-es és U19-es bajnokságokban szerepelt, de csereként nyolc alkalommal az NB III-ban is futballozott. Az idei szezonban viszont már 17 NB III-as bajnokinál jár, ebből 12 alkalommal kezdőként számított rá Szalai Tamás vezetőedző és kétszer is eredményes volt a felnőttek között. Gyakran kap meghívót a korosztályos válogatottakba is tavaly ősszel pedig hosszú távú profi szerződést is aláírt a Vidivel. 

- Fiatalon kezdtél el focizni, azonban nem sokon múlt, hogy végül nem egy másik sportág mellett tetted le a voksodat. Mi döntött végül a labdarúgás mellett?

Így igaz, 4 éves koromban kezdtem el focizni és ezzel párhuzamosan jégkorongoztam is. Mindkét sportot nagyon szerettem, azonban 8 éves korom környékén már egyre több lett az edzés mindkét helyen, úgyhogy választanom kellett, én pedig a focit választottam, mert több sikerélményben volt részem és a közösség is jobb volt. A székesfehérvári Főnixben sajátítottam el a labdarúgás alapjait, tíz éves korom óta pedig a Vidiben futballozok. 

- Mi volt az eddigi legnagyob sikered, amit labdarúgóként elértél?

Mindenképp az első helyen emelném ki a 2017/2018-as szezont, amikor a Vidi U14-es csapatával megnyertük a korosztályos országos bajnokságot. Az egy felejthetetlen, örök életre szóló élmény számomra. Abból a bajnokcsapatból egyébként már többen - Dala Martin, Tóth Tamás Vid, Gulyás András, Babos Bence, Forgó Gergő, Csepregi Barnabás és Salacz Máté - is bemutatkoztunk itt a Vidi NB III-as csapatában. Azt is sikerként könyvelem el, hogy többször kaptam már meghívót a korosztályos válogatottba, 16 évesen bemutatkozhattam az NB III-ban, 17 évesen pedig profi szerződést kötött velem a Vidi. Ugyancsak nagy sikerként éltem meg, amikor idén áprilisban megszereztem az első NB III-as gólomat, amit aztán néhány hét múlva követett a második is. 

- A korábbi évekkel ellentétben idén szerencsére nem kell izgulnia a bennmaradás miatt a Vidi II-nek, ott vagytok stabilan a középmezőnyben, a legutóbbi hét bajnokitokon nem szenvedtetek vereséget. Még két forduló van hátra az idei szezonból, mivel lennél elégedett?

Ősszel kicsit hullámzó volt a teljesítményünk, de tavasszal sikerült nem csak jól, hanem eredményesen is futballoznunk, itt a végére pedig nagyon elkaptuk a fonalat, ahogy mondod, hét mérkőzés óta nem kaptunk ki. Két nehéz meccsünk van hátra, hiszen a 3. helyezett Veszprém otthonába látogatunk most vasárnap, jövő héten pedig az 5. helyezett Bicske ellen zárjuk a szezont hazai környezetben. Úgy készülünk, hogy két győzelemmel fejezzük be a szezont, de mindenképp szeretnénk a veretlenségi sorozatunkat a szezon végéig kitolni. 

- Milyen terveid vannak a jövőt illetően?

A labdarúgás mellett fontos számomra a tanulás is, szerencsére eddig sikerült a kettőt összeegyeztetni, igaz ehhez az is kellett, hogy mind az iskola, mind a Vidi partnerek legyenek, hiszen hol az iskolából, hol az edzésről hiányoztam. Nem könnyű mindkét helyen helyt állni, de igyekszem mindent megtenni a cél érdekében. Mindig lépésről lépésre kell haladni, úgy érzem, sikerült fiatalon beilleszkednem a felnőtt futballba. A következő lépcsőfok szerintem az lenne, ha stabil alapemberré tudnék válni az NB III-as együttesben, aztán utána a következő lépcsőfok az NB II, majd az NB I lesz. Nyilván mint mindenkinek, nekem is az élvonal a legfőbb célom, odáig azonban hosszú út és nagyon sok munka vár rám.